PÁSZTÓ KÖRNYÉKÉNEK ÁLLAT ÉS MADARVILÁGA:

 

Ha a Ny-i Mátra és K-i Cserhát állat ás madárvilágával, akarunk megismer­kedni, meg kell állapítani, hogy megegyeznek egymással az előfordulási helyeik.

Az É-i középhegység változatossága, tagoltsága teszi lehetővé, hogy a Zagy­va völgye mindkét oldalán megtalálhatók ugyanazok az emlősök és madarak, mint a belső hegységekben. Éppen ezért nem választjuk külön a Cserhátat

A Mátrától.

Most pedig ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről is.

Emlősök:

Itt meg kell említenünk először is a haszon vadakat, melyért az állam és a bérlők kemény valutákat kapnak a bérkilövések által. Ide tartozik sor-? Rendben a szarvas, melynél a hímet bikának nevezzük./Aganccsal a fej én, ez a trófeája./ a párja a tehén, amely nem rendelkezik aganccsal. A tehén 1-2 borját ellik tavasszal. Másik rokonsága az őz, mely jóval kisebb testű, kecses alakú kedves szép kis vadunk. Itt a hímet baknak, a párját pedig sutának nevezzük. Agancsot itt is csak a bak visel. Ezek rokonságába tar­tozik még a muflon./Népies nevén a vadbirka./ Ez csak a Mátrában találha­tója Cserhátban már nincsen, Ezt a Korzika szigetekről telepítették be is. Hazánkba a húszas években. Itt a fejdíszt nem agancsnak, hanem csigának nevezzük.

Gyakori haszon vadunk még a vaddisznó, amely elég szapora a 4-6 db-os fialással. Ez részben dúvadként is el van nevezve. Sokan félnek tőle, pedig ép­pen úgy, mint a házi disznó is, csak akkor támad, ha a malacait meg fogják, sivalkodtatják, vagy ha megsebzik, és még akkor is piszkálják, ingerlik. Egyébként menekül az embertől, még ha szagot kap, akkor is. Ide tartozik még a mezei nyúl is, ami szintén jól jövedelmez a Vadásztár­saságoknak nemcsak lelőtt állapotban, hanem élő befogásként is. Nem ehetők, de prémjeikért és ragadozóságukért, mint dúvadat nagy előszere­tettel vadásszák a ravaszdi rókát, vadmacskát, nyest, nyuszt, hermelin, menyét görény ás borzot. A rágcsálók közé soroljuk még a hörcsög, ürge, mezei po­cok, egérfélékhez pedig a cickányfélék, patkányok is. De ezek, közé tartozik még a sündisznó, vakon és a denevér félék is. Ezeken kívül a vizek mentén találjuk még a hal rablókat úgy, mint a vidra és egyéb vízi ragadozók.

Madarak:

Itt is épp úgy, mint az emlősöknél először a haszonvadat, szárnyasokat em­lítjük, melyek Pásztó környékén megtalálhatók. Vadásztársaságaink nagy előszeretettel vadásszák őket.

A haszon szárnyasaink mellett ugyanúgy megtalálhatók a kártevő, ragadozó madarak is. Ma már a legtöbbjük védett a ragadozóknak is, melyért busás büntetést kell kifizetni, ha elpusztítjuk, vagy fészkelő helyüket megsemmi­sítjük, vagy zavarjuk. Éppen ezért meggondolandó a velük szembeni káros cselekedet.

Most pedig kezdjük sorban a haszon madarakkal, ami pénzt hoz a konyhára is, Ezek először is a fácánok, melyek színük szerint lehetnek különbözőek. Ezt követi a fogoly, mely eléggé kipusztuló félben van. De ugyan így a fürj is. Éppen ezért nagy kímélet alá esik ennek a vadászata. Ezek főleg a me­zőgazdasági területek lakói.

Pásztó környékén kevés számban fordul elő a vadlúd, vetési lúd és a vadrécék. Inkább csak átvonulóban pihennek meg környékünkön. Még a vadrécék azok, akik inkább megmaradnak tavaink, vizeink mentén. Ezeknek is vannak több fajai. Ezeket követik az erdei lakó, átvonuló erdei ás sárszalonka, mely igen nagy passziót nyújt a vadászoknak. De ide soroljuk még a gerlét, ás a kék vadgalambot is.

A legnagyobb hasznot hajtó énekes madaraink a cinkefélék, úgy, mint a kék­cinke, széncinke, barát cinke, vagy a rokonságába tartozó őszapó, csuszka, fakúsz stb. Ezenkívül nagy hasznot hajtó madaraink még a harkályfélék, pl.  a zöld tollazatú zöldzsóna, tarka harkály, szürke küllő, a fekete Ördög har­kály és a nagy fakopáncs. De az odúlakók közé soroljuk még a csuszka és faküszt, de a seregélyt ás sárgarigót is.

Szépségükkel és kedves hangjukkal magukra hívják az emberek figyelmét a tengelic,erdei pinty,aranyos stiglinc, fülemüle stb. Ezenkívül a góbic félék,poszáták,rigófélék a szőke és fekete rigó is,melyek erős hideg télben beszorulnak a házak közé a kertekbe is. De megtaláljuk még a házi rozsdafarkú,molnár fecskét, nyaktekereset,erdei pipis,vörösbegy,meggyvágó madár,búbos banka,mezei pacsirta,búbos pacsirta,ökörszem, citromsármányka, kakukk és még sok más énekes madár•

A ragadozók közül megemlítjük az ölyvöket  úgy mint az egerészölyv,ga­tyás ölyv De ilyenek még a vércse félék mint a vörös és kék vércse,vagy a kisvércse. Ezenkívül gyakoriak a héja félék, úgy mint a galambász héj a,réti héj a,ezek a barna,fakó és hamvas rétihéja, A fészekrablók közül legnagyobb számban találhatók m  dolmányos vagy tarka varjú,csóka vagy vetési varjú,szarka,szajkó,vagy ahogyan köznyelven is­merik a mátyás madár.

Az éjjeli ragadozók főleg a baglyok. Ilyen az uhu, erdei, kuvik,réti füles bagoly,gyöngybagoly és a macskabagoly. Megtaláljuk még az igen védett sólymainkat. Ezek a kabasólyom,vándorsólyom,fekete sólyom,kerecsensólyom és a kissólyom.

Találunk még a felsoroltakon kívül érdekességeket a Szuha Kövicses Zám-patakban folyami rákokat és kisebb halféléket is. Csenderesekben pedig éti csigákat is,

Ugyanígy megtalálhatók még a hüllők csoportja is, pl. gőték, foltos szala­mandrák, siklók több fajtáj a,de a gyíkok több változata is. Ezenkívül a hazánkban előforduló bogárféleségek valamennyi faja és vál­tozata megtalálhatók a Ny-i Mátra és a K-i Cserhát hegységben, vagyis Pásztó környékén.