Minibojli

 

A bojlis horgászat mára talán a legjelentősebb profittal kecsegtető (édesvízi) horgászmódszer Európában. Ezért nem meglepő, hogy már szinte átláthatatlan a bőség. A cégek egymást túllicitálva kínálnak egyre hajmeresztőbb termékeket, hajmeresztő árakon. A bojlis horgász már nem is pecázni megy, túrákat tervez… A kialakított táborhely felszereltsége és kényelme minden igényt kielégít. Ha kitörne a nukleáris háború, vagy valami más folytán megszűnne a városi civilizáció, ők bizti ellenének évtizedekig J Általában a bot mellett ülnek, a hiperszuper foteljukban vagy ágyukban, mégis hang és fény jelzés segít a kapás észlelésében, de lehet inkább abban hogy a 6 db bedobott felszerelés közül ki lehessen választani, hogy akkor most melyikre is akasztotta fel magát a már számtalanszor kifogott, tescos ponty. Számos ehhez hasonló fél(?)igazság lengi körül a bojlizást, amely a „külsős” sporik szemében többnyire ellenszenvet vált ki. Erről persze nem a golyó tehet...A potenciális célhal, a ponty mellett számtalan szép amúr, compó és keszegféle csábul el. A horgászatban jelentős tényező a véletlen, mégis ezeknek zsákmányoknak a száma túlmutat ezen. E halak is kedvelik a csodagolyót, ez tény !
A finomszerelékes horgászok ritkán alkalmaznak 18-30 mm-es csalikat, így meg is érkeztünk az első problémához, a mérethez. Léteznek minibojlik, 8-12es méretben, de ezek beszerzése meglehetősen nehéz, mivel a hétköznapi bojlisok ennél jóval nagyobbal csaliznak és etetnek, így a gyártók, importőrök is a jól eladható, keresett átmerőre helyezik a hangsúlyt, pláne Magyarországon. Elvétve találni egy-egy üzletben minit, és azok is csak egy ízben, és általában nem is a jobb minőséget előállító cégektől érkeznek. A mennyiség a következő tényező. Általában egy, három vagy még több kg-os kiszerelésben lehet vásárolni, megint csak mivel erre van igény, hisz elmegy az ember egy túrára, ahol beszór némi pellettel körítve vagy tisztán 5-10 kg bojligolyót. Mi van, ha én csak alkalmanként, egy normális, etetőanyagos finomszerelékes etetési taktika mellett szeretnék rápróbálni erre a csalira, hogy szelektáljam a halakat ? Marketing szempontból  jó válaszként jön, hogy vegyek meg egy éves mennyiséget. Egy horgászat alatt nehéz eltalálni mi kell a halaknak, nem még egy teljes évre JTehát akkor több féle többkilós kiszerelést kellene vásárolnom...Kézenfekvő megoldásnak tűnik a saját készítés !
Egy kollégiumi reggelire való tojás, 25 féle por, 25 féle folyékony adalék, fokozók, csökkentők, tartósítók, máj, kaviár, lucerna liszt, és mindez megfejelve banán aromával; roller, formázóolaj, kompresszor, szárítóállvány ventillátorral…kinek kell ez ? Nekem nem az fix ! J
Jöjjön tehát az „én” bojlim !
Kezdődhetne a régi szakácskönyvekben szereplő módon : üss fel néhány tojást !
A tojást villával elkeverem, majd egy kevéske citromsárga színező port is keverek hozzá, így remélhetőleg hamarabb odatalálnak a halak.

 

 

 

Nem tudom a pontos miértjét, de tény, hogy nekem toronymagasan a sárga golyók a legfogósabbak. Aromában a Pineapple Juice a kedvencem, hihetetlen finom illata van. Kombinált, olajos és alkohol bázissal készül, ami így tökéletesen alkalmassá teszi bármilyen vízhőmérséklethez. 3-5 ml az ideális mennyiség.
 

 

A szárazanyagot nem cifrázom túlzottan; a Mainline  cég mixeit szoktam használni, ezek minőségben és árban abszolút elnyerték a tetszésem. Tartalmaznak mindent, ami a halaknak vonzó és tápláló lehet. Típust illetően a natúr vagy kevés ízesítéssel készültet szoktam választani, a halas-bödös vonal túl kellemetlen a vegetáriánus orromnak :) 
 

A port fokozatosan  adagolom a készülő masszához, amíg el nem éri a kívánt halmazállapotot. Egy idő után persze már a villával nem lehet boldogulni, ekkor evőkanállal lehet még egy darabig dolgozni, de aztán jöhet a kézi gyurmázás.
 

 

 

A legmegfelelőbb állagot elsőre talán nehéz belőni, de néhány alkalom után már gyerekjáték. Évekkel ezelőtt olvastam egy angol szaklapban, de ma már széles körben alkalmazzák a következő trükköt : formázás előtt, a gyurmát légmentesen lezárva 30-60 percre a hűtőbe rakjuk – így az aromák, adalékok tökéletesen összeérnek. A pihenő után a masszából kicsípek egy darabot, és nemes egyszerűséggel kézzel formázom meg. Másodpercek alatt készíthetünk bármilyen méretű golyót, így bőségesen válogathatunk majd, hogy melyik lesz éppen a nyerő falat. Ezek sohasem lesznek mértanilag tökéletes gömbök, de tapasztalataim szerint a halak sem igénylik a halálpontos geometriát :)
Néhány tucat golyót ad ki ez a mennyiség, ami egy átlagos bojli horgásznak nevetségesen kis mennyiség, de egy etetőanyag, szemes termény vagy pellet alapú etetés kiegészítőjeként jó pár horgászatra is elegendő! Pláne úgy, hogy többször fordult már elő, hogy egy-egy szerencsés golyóval tíznél is több halat sikerült akasztani.
A formázás után jöhet a főzés. Picivel több mint másfél perces fürdő a forró vízben az átlagos, de néha érdemes variálni az idővel és az így kapott keménységgel. A puha bojlit általában hamarabb felveszik a halak, mint a csontkeményt, és a kis méret miatt sem indokolt percekig főzni, arról már nem is beszélve, hogy a tápanyag és aromatartalom is jelentősen lecsökken ilyenkor. Lehalászás után egy rongyra kipakolom a csalikat, mely hamar elszívja a felületen lévő nedvességet, majd átöntöm őket egy etetőanyagkeveréshez használt rostára.
 

Itt tökéletesen éri minden oldalról a levegő, néha érdemes átforgatni az egészet, nehogy összetapadjanak. 50-70 perces száradás után zacskóba, vagy zárható fedeles dobozokba rakom, majd irány a fagyasztó.
 

A csalogató hatás fokozható, ha párat cseppentünk a bojlikra a gyúráskor  használt aromából, és így tesszük el !
A horgászat előtti este a hűtőből kivéve, reggelre kienged és épp olyan friss, mint a hibernálás előtt. A megmaradt mennyiséget nyugodtan visszatehetjük a mélyhűtőbe, mert tapasztalataim szerint több kört is elvisel, mindenféle minőségromlás nélkül.
Csalizáskor használhatunk füles horgot, ilyenkor a legtöbbek által használt KK kötés és stopper. Lapkás esetén pedig jó és egyszerű megoldás a Stonfo cég hajszálelőkéje, a legkisebb méretben. Itt is a két kedvenc nagyhalas horgom használom - Drennan Barbless Carp Match (füles) és Barbless Carp Feeder (lapkás)
Folyékony dippeket nem szoktam alkalmazni, de ha mégis turbózni akarok, akkor ananászos Big Carp Plazma.
 

 

Jó fogást kívánok azoknak a finomszerelékes horgásztársaknak akik kedvet kaptak bojligyúráshoz!
 

Milán